Kerítésoszlop és alap, mitől áll egyenesen a kerítés

A könnyű, áttört kerítések, a drótfonat, a panel, a legtöbb fa és WPC kerítés oszloponként kap pontalapot: egy 25⁠–⁠30 cm átmérőjű, a talajtól függően 60⁠–⁠80 cm mély betontömböt, amelybe az oszlop kerül. A nehéz kerítés, a gabion és a lábazatos szerkezetek folytonos sávalapot kapnak, mert a súlyukat egyenletesen kell a talajra adni.

A fagy a talajban lévő vizet jéggé alakítja, a jég kitágul, és megemeli azt, ami fölötte van. Ha a pontalap alja a fagyott rétegben van, az oszlop télen felfelé mozdul, tavasszal nem ül vissza pontosan. Pár tél után a kerítés hullámos lesz, az oszlopok megdőlnek. Ezért az alap alját a fagyhatár alá visszük, ez a gyakorlatban nagyjából 80 cm körül van, laza, vizes talajon mélyebben.

Agyagos talaj tartja a vizet, ott a fagyemelés erősebb. Feltöltött, laza talajon az alap nem kap teherbíró réteget, ott mélyebbre kell menni. Köves, kavicsos talaj jó alapozási réteg, de a lyuk fúrása lassabb, gyakran géppel vagy bontókalapáccsal haladunk.

Az áttört drótfonaton és panelen a szél átjut, az oszlopot kevés erő éri. A zárt WPC, lamellás vagy deszkás kerítés vitorlaként viselkedik: egy 1,8 m magas, 2 m széles mezőre szeles időben komoly erő jut, és ezt az oszlop a talajba vezeti. Ha az oszlop vékony vagy a pontalap kicsi, a beton körül a talaj meglazul, és az oszlop billegni kezd.

Zárt kerítésnél ezért sűrűbb oszlopkiosztást, erősebb szelvényt és nagyobb, mélyebb pontalapot adunk. Nyílt, szeles helyen résnyi lamellát vagy hézagos lécezést javaslunk, amelyen a szél egy része átjut.

1. Szintmérés a nyomvonal teljes hosszán, a lépcsők helyének kijelölése.
2. Döntés: a kerítés követi a lejtőt, vagy lépcsőzve, vízszintes mezőkkel halad.
3. Lépcsőzésnél a lépcsők magassága a helyi szabályzat szerint, ha előírja.
4. A lépcsők alatti háromszögek zárása lábazati elemmel vagy tereprendezéssel.
5. Folytonos alapnál az alap alja szakaszonként vízszintes, lépcsőkkel.
6. Ha a kerítés lábazata földet tart, a támfal méretezése statikussal.

A kapu a kerítés legnagyobb terhe. A nyílókapu szárnya a zsanéroknál az oszlopot kifelé és lefelé húzza, minden nyitáskor. A kapuoszlop ezért vastagabb szelvény, és saját, vasalt alapot kap, amely nem függ a kerítés pontalapjaitól. Gabion pillérnél a kapu egy rejtett acéloszlopon lóg, a kő csak burkolja.

Az úszókapu két futóművön gördül, ezek a kerítés mögé betonozott, vasalt alapon állnak, horgonycsavarokkal. Ennek az alapnak a szintje és helyzete milliméterre számít, különben a kapu lejt, visszagurul, vagy a motor erőlködik. A motor tápkábelének védőcsövét ezzel az alappal együtt fektetjük le.

Az oszlopot zsinórra és függőre állítva betonozzuk, a betont a lyukban tömörítjük, a tetejét kifelé lejtve simítjuk, hogy a víz ne álljon meg az oszlop tövénél. Fagyott talajba és fagyban nem betonozunk. A friss betonba állított oszlopot pár napig nem terheljük, a mezőket és a kapukat csak utána szereljük fel.

A 2026-os piaci árak szerint egy kerítésoszlop betonozása pontalappal 5 000⁠–⁠9 000 Ft/db, egy kapuoszlop-alap vagy futóműalap ennek sokszorosa. Ez a kerítés árának kis része, mégis ezen múlik, hogy a kerítés évek múlva is egyenesen áll-e.